"Ezen a hétvégén újra Monoron játszunk!" Ezt írtam a Monor SE - Híd-Únió SE mérkőzés beharangozójában... Vasárnap délelőtt 10 órára raktuk a 12. fordulóban lejátszandó mérkőzésünket, mert sajnos csak és kizárólag ebben az időpontban tudtunk játszani, mivel szombaton 3 mérkőzés volt a pályán (U15, Ifi, Serdülő), és vasárnap közvetlenül utánunk az NBIII -as felnőtt csapatunk játszott volna. Illetve nem volna, mert ők játszottak is, csak mi volna... Ezt a mérkőzés időpontot csütörtökön tudattuk a Híd-Únió csapatkapitányával, és az edzőjükkel Csoszánszky Miklóssal, aki közölte, hogy ugyan az időpont nem a legszerencsésebb, mert neki pont akkor elfoglaltsága van, de ha nincs más időpont, akkor "természetesen" lejönnek  vasárnap. Azután szombaton "csiripelték a verebek", hogy a Híd nem fog eljönni a meccsre. Értetlenül álltam a dolog előtt, mert nekem ezt senki nem jelezte, de gondoltam egy ürüggyel felhívom Csoszánszky "urat", hogy hátha mond valamit erről. Gondoltam, hátha elfelejtett szólni, vagy csak bokros teendői miatt kiment a fejéből, hogy a csapata másnap nem utazik Monorra bajnokit játszani, persze az is benne volt a pakliban, hogy ez a hír csak egy "kacsa" és eljönnek a mérkőzésre. Felvette a telefont, és beszédbe elegyedtünk, majd feltettem neki a bónuszkérdést: Kb mikor érkeznek meg Monorra? Erre megnyugtató választ adott:  -"Két csoportban fogunk érkezni, az egyik csoport autóval fog érkezni, a másik gyalogosan, de kb negyed 10 körül fogunk Monorra érni."  Nos, mi vártuk őket ebben az időpontban. Fűtött öltözővel, lehengerelt, remekül felkészített pályával. Csak a mi kedvünkért, és természetesen a mérkőzésünk kedvéért dolgoztak ezen hajnaltól a pályamunkások, takarítók, hiszen tekintettel a 10 órai meccskezdésre, és a Csoszánszky úr által megadott érkezési időpontra, ezeknek a dolgoknak legkésőbb reggel 9 órára készen kellett lenniük. Minden működött, minden készen állt, aztán vártunk az ellenfélre. És vártunk... 9 óra, negyed 10... fél 10... 10 óra... se ellenfél, se telefon, se semmi... negyed 11.... Gondoltam felhívom Csoszánszky urat, hátha csak "eltévedtek", vagy nem találják Monoron a pályát... nem vette fel a telefont... Gondoltam felhívom a Híd csapatkapitányát, aki szintén nem vette fel a telefont, de visszaírt egy üzenetet: "Szia, Szlovákiában vagyok, azért nem veszem fel." Gondoltam felhívom Rétlaki Gergelyt, a Híd-Únió elnökét, aki felvette, majd közölte velem, hogy úgy tudja, hogy Csoszánszky úr focizik valahol, de egyébként nincs rálátása a női csapatra, mert nem ő foglalkozik vele. Nos, ezek után eltellt az a bizonyos 30 perces várakozási idő, a játékvezető leigazolt bennünket a szabályok szerint, majd lefújta a meg sem kezdődött mérkőzést. Maaaajd 11:20 -kor csörgött a telefonom, Csoszánszky úr volt az... Felvettem. -Szia, kerestél... Gondoltam biztos viccel... Elmondtam neki, hogy lett volna egy mérkőzésünk, amire nem érkeztek meg... Volt ám erre válasza...: -Jaaaa, hát én a gyerekekkel voltam meccsen, a csapatra bíztam a döntést, hogy mennek -e, ezek szerint nem mentek el. Akkor a tiétek a 3 pont, gratulálok nektek, további sok sikert... Erre igazából nem volt mit reagálnom...

Összegzés

Sajnálatos dolog az, hogy ilyen megtörténhet még ebben a bajnokságban, és ilyen Csoszánszky urak még tudnak irányítani csapatokat, még ha az "csak" egy női csapat is. Sajnálatos, hogy ilyen mentalitást tanítanak, ilyen nemtörődöm inkorrekt hozzáállással mutatnak példát a saját garnitúrájuknak. Van az úgy, hogy egy csapatnak nem felel meg egy időpont, vagy nem jó az edzőnek. Nekünk is volt már ilyen, nem is olyan régen... De hogy egy csapat ne menjen el egy bajnokira, ahhoz nagyon komoly dolgoknak kell megtörténnie szerintem, hiszen egy csapat azért dolgozik a hét folyamán, hogy a hétvégén tudjon teljesíteni, méghozzá a legjobb tudása szerint... Ha pedig az edzőnek nem jó az a bizonyos időpont, mint ez jelen esetünkben is megtörtént, az még nem ok arra, hogy egy csapat ne álljon ki egy mérkőzésre. Biztosan van ott az egyesületben még legalább egy ember, aki szakmailag elég "érett" ehhez a feladathoz, el tudta volna kísérni a csapatot erre a bajnokira, és tudta volna irányítani őket. Amennyiben azonban nincs ilyen, és tudta Csoszánszky úr, hogy a csapata nem áll ki erre a mérkőzésre, abban az esetben illett volna ezt jelezni, ha máskor nem, akkor azon a bizonyos szombati telefonbeszélgetésünk alkalmával... Az őszi Budapesti mérkőzésünk után, amit 11-0 arányban nyertünk meg, Csoszánszky úr a következőket írta fel a mérkőzésünk beszámolójába: "Az utolsó másodpercekben lőtt 11. gól a végeredményt jelentette. Azt a végeredményt, amely tükrözi a két csapat közti különbséget, bár vannak szempontok, ahol talán előrébb is járunk. A mi feladatunk az, hogy ebből a meccsből is tanuljunk, és legközelebb még nagyobb harcra késztessük a Monor csapatát, valamint soron következő ellenfelünket!" Nos, úgy gondolom, hogy sajnos nincs olyan szempont, ahol előrébb járnának, mert ahhoz megfelelő példát kellene mutatni, és ez az ön álltal mutatott magatartás és hozzáállás nem hogy nem a megfelelő példa, hanem épp az ellenkezője...   Sajnálom a játékosaimat, és a Híd játékosait is, akiktől ezen a hétvégén elvették a lehetőséget, hogy játszhassanak. Mert a játék és annak szeretete az, amiért ezt a sportot, vagy bármilyen sportot űzünk...

BLSZ Női Bajnokság 12. forduló

Monor SE - Híd-Únió SE

3         -         0

Játék nélkül

A mérkőzés jegyzőkönyve itt érhető el:

http://adatbank.mlsz.hu/pr01/p01_jegyzokonyv_nez.asp?p_merk_id=656676

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.