A BLSZ Női Bajnokság csúcsrangadóját rendeztük a hétvégén, de ez maximum csak a nevében volt rangadó, mert azok a szurkolók, akik esetleg picit csúsztak a kezdésről, le is maradtak az első gólról, hiszen Fekete Alexandra már a mérkőzés 22. másodpercében borítékolta ellenfelünknek, hogy ma csak egy csapat lesz a pályán... Bal oldalon kapott labdát a kaputól mintegy 25 méterre, betolta azt a kimozduló védő mellett és mint egy 22 méterről elemi erővel rúgta kapura a labdát, ami a hálóőr "kezével együtt" vágódott a kapuba...

Így kezdődött... a 22. másodpercben a Metis kapujában a labda, mi pedig "örömködünk"...

Ellenfelünk próbálta ugyan összeszedni magát a sokkból, de a védekezésen kívül nem futotta erejükből nagyon másra. Mi pedig végre játszottunk. Egyre másra alakítottuk ki a helyzeteket, szemre is tetszetős akciókat vezettünk, megnyertük a párharcokat, és igazából fociztunk. Rúgtunk kapufákat, rontottunk ziccereket. Az előbb említett felsorolás nem az egész mérkőzésre vonatkozott, hiszen ez csak az első 25 perc volt... Ugyan "csak" 1-0 volt az eredmény, de mégis olyan érzése volt az embernek, mintha nagyon sokkal vezetnénk, vagy mintha valami fiestán lenne... Igazából a "fiesta hangulatot" Pirót Terézia szolgáltatta, aki a kaputól mintegy 35 méterre végezhetett el szabadrúgást a 25. percben, és a lehető legtermészetesebb módon tekerte a labdát a rövid felsőbe...

Pirót Tercsi onnan lőtt gólt, ahonnan még a kapu sem látszik...

Ekkor már lehetett érezni, hogy nincs annyi ebben a Metisben, hogy két gólt tudjon rúgni ezen a napon. De hogy teljesen világossá tegyük számukra, hogy pont nélkül fognak távozni Monorról, arról az "ügyeletes Gólkirálynőjelölt" Bernhardt Barbi gondoskodott, aki a 32. percben egymaga "felhúzta" az egész Metis védelmet, majd hanyag eleganciával helyezett a kapuba... Ez a remek találat volt Barbi szezonbéli 45. /!!!/ találata...

Bernhardt Barbinak mindegy volt, hogy hányan támadják... az egész Metis védelmet átjátszotta a gólja előtt...

A szünetben nyugodt, és higgadt és türelmes játékot kértem a lányoktól, amit a második félidőben meg is valósítottak. Ugyan már csak fél gőzzel mentünk, mégis számos helyzetet dolgoztunk ki, amiket sajnos a koncentráció hiányában ki is "hagyogattunk"... Igazából csendesen lefociztuk a második félidőt, mert le kellett fociznunk...

Összességében kétség sem férhetett ahhoz ezen a napon, hogy a két csapat közül melyik szeretné megnyerni ezt a bajnokságot. Motiváltak voltunk, mentálisan, fizikálisan és a játék minden elemében teljes mértékben felül múltuk "ősi riválisunkat",  álmaink kapujába áltunk, és kinyitottuk az ajtót. Már csak be kell lépni rajta...

A kapuban állunk... már csak be kell lépnünk rajta...

A Bírónak nincs videója...

9

Mércse László játékvezető, és két asszisztense Németh István és Cinger János megmutatták, hogy hogy kell "észrevétlenül" levezetni egy rangadót. Nem akartak feltűnni, nem akartak főszereplőkké válni, hanem hagyták, hogy a két csapat eldöntse, hogy melyik is a jobb. Rutinjukkal, hozzáértésükkel remek példát mutattak néhány magáról sokkal többet gondoló kezdő "sípmesternek"... Csak gratulálni tudok ehhez a teljesítményhez!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.